A webáruház használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a cookie-kal kapcsolatos irányelv értelmében, mely az adatvédelmi nyilatkozatban elérhető.
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap > Egészség és életmód tippek >

SZÁRAZ KÖHÖGÉS: OKOK, TÜNETEK ÉS KEZELÉS

SZÁRAZ KÖHÖGÉS: OKOK, TÜNETEK ÉS KEZELÉS

Nap mint nap sokféle stressznek tehetjük ki légutainkat: a fűtési szezonban a kémények füstjének, cigarettafüstnek, levegőben lévő szemcsés anyagoknak, penészgombának, és egyéb kórokozóknak, vírusoknak és baktériumoknak. Ezek ellen a szervezet különböző védelmi mechanizmusokkal rendelkezik. A köhögés az egyikük. A legjobb és legegyszerűbb esetben a köhögés felszabadítja a légutakat, és az ingerlő anyag távozik, még mielőtt kárt okozhatna. Nézzük, hogyan alakul ki a köhögés, és mit tehetünk az enyhítése érdekében!

A köhögési reflex egy veleszületett védelmi funkció. Mindenütt a légzőrendszerben, az orrban, a belső fülben, a torokban és mindenekelőtt a gégében vannak olyan receptorok, amelyek képesek kommunikálni az aggyal. Ha idegen anyaggal érintkeznek, riasztást adnak, és az agy elküldi a parancsot a légző izmoknak, beindul a köhögés. Ennek eredményeként a gége záródik, és a légzőizmok összehúzódnak. Végül a levegő robbanásszerűen távozik a tüdőből, és sebessége akár 480 km/óra is lehet.

Száraz, inproduktív köhögésnek, vagy ingerköhögésnek nevezzük azt a köhögéstípust, amely nem jár váladék képződéssel a légutakban.

Ha a légutak nyálkahártyái a szokásosnál nagyobb mennyiségű váladékot termelnek, és ez okozza a köhögést, akkor úgynevezett produktív köhögésről beszélünk. Az orvosnál vagy a gyógyszertárban ez a különbség azért fontos, mert a köhögés típusa olyan megkülönböztető tünet, amely támpont a betegség meghatározása és a kiválasztandó gyógyszer szempontjából.

A köhögés mindkét formája lehet akut vagy krónikus is. Akutról akkor beszélhetünk, ha a köhögés legfeljebb három hétig tart. Ha a tünetek ennél hosszabb ideig fennmaradnak, akkor a köhögés szubakut. Krónikusnak tekinthető, ha nyolc hét elteltével sem csökkent.

Ingerköhögés: okok

A légcsőbe behatoló mindenféle külső anyagok irritálhatják a légzőrendszert és száraz köhögést okozhatnak. A megfázás és az influenza megbetegedések kórokozói is tipikusan irritálják a felső légúti traktusokat, azaz az orrot, és a garatot. Azonban a legtöbb ilyen eredetű köhögés viszonylag gyorsan átmegy produktív köhögésbe.

Ha irritáló, szennyező anyagot lélegzünk be, például port, gázokat vagy kémiai gőzöket, azok irritálják az alsó légutakat. Ez általában fájdalmas köhögéshez és könnyező szemekhez vezet.


Egyes betegségek is okozhatják az alsó légútak irritációját:

  • gégegyulladás (laryngitis)

  • tüdőembólia

  • légcsőgyulladás (tracheitis)

  • tüdőgyulladás (pneumonia)

  • bronchiális nyálkahártya akut gyulladása (bronchitis)

  • reflux betegség, mely során a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe (ebben az esetben a száraz köhögés elsősorban reggel történik.)

  • tumorok

  • krónikus szívelégtelenség (a köhögés jellemzően légszomjjal társul, kezdetben elsősorban stressz alatt)

  • mellhártyagyulladás (ez egyoldalú, lélegzetfüggő mellkasi fájdalmat is okoz)

  • krónikus asztma

  • tüdőfibrózis (a tüdőszövet proliferációja és hegesedése)


Emellett egyes gyógyszerek mellékhatásaként is irritáló köhögés léphet fel. Ezek közé tartoznak például a magas vérnyomás kezelésében alkalmazott ACE-gátlók.

Ha nincsenek fizikai okai a tüneteknek,, érzelmi problémák is lehetnek mögötte. Ezt az ún. pszichogén köhögést gyakran jelzi az a tény, hogy a tünetek emocionális feszültséggel nőnek. Az ebben szenvedők úgy érzik, hogy szükség van a torkuk köhögéssel történő tisztítására.


Ingerköhögés: diagnózis

Mivel az irritáló köhögés különböző alapbetegségekre utalhat, a diagnózis megállapítása érdekében az orvos először részletesen kikérdezi az érintett személyt a tünetekről.

Fizikai vizsgálatot is végez, meghallgatja a beteg mellkasát. Huzamosabb ideig fennálló tünetek esetén a súlyos betegségek kizárása érdekében további vizsgálatokra is szükség lehet:

  • A tüdőfunkciós teszt információt nyújt a légúti áramlásról és a tüdőtérfogatról. A mért értékek alapján az orvos nyilatkozhat a légutak szűkületéről.
  • A bronchoszkópia során az orvos az endoszkópot (egy kis vékony csőhöz erősített videokamerát) a szájon vagy orrán keresztül az alsó légutakba vezeti, idegentesteket és a nyálkahártyában lévő elváltozásokat keres.
  • A mellkas röntgenfelvétele segítségével az orvos meghatározhatja többek között, hogy a szervezet saját immunsejtjei felgyülemlettek-e a tüdőben, azaz gyulladt-e.
  • A CT-vel készített felvételeken felfedezhetőek a mellkas különböző változásai, például folyadék felgyűlése, tüdőfibrózis és pulmonalis embolia.


Milyen gyógyszerek, és házi szerek segíthetnek?

Mivel a köhögés alapvetően a légutak megtisztítására alkalmas folyamat, így nem szabad minden esetben elnyomni gyógyszeres kezeléssel. Ha azonban a száraz köhögés nagyon súlyos és gyakori, a nyálkahártya sérülhet. Mivel száraz köhögés esetén nincs váladék a légutakban, ebben az esetben köhögésgátló gyógyszerek (köhögéscsillapítók) alkalmazhatók. Ezek az anyagok gátolják az agyban a köhögés központját.

A vény nélkül kapható köhögéscsillapító gyógyszerek közé tartoznak a dextrometorfán, a levodropropizin és a prenoxdiazin tartalmú készítmények. Ezeket a készítményeket nem ajánlott egy hétnél tovább alkalmazni. Ha ez idő alatt nincs javulás, akkor alapos kivizsgálásra van szükség.

Az említetteken kívül több természetes megoldás is alkalmas a köhögési inger csillapítására:

Ezek úgy hatnak, hogy védőbevonatot képeznek a nyálkahártyán, amelynek a receptorai így nem ingerlődnek. Hátrányuk, hogy a bevonó hatás csak ideiglenes. Előnyük, hogy tovább alkalmazhatóak a korábban említett hatóanyagokhoz képest.