Amikor a lélek megbetegít
Napjaink modern világában egyre inkább elérjük képességeink határait. Az állandó nyomás a siker érdekében, a megfelelő minőségű pihenőidő hiánya és az egyre kevesebb szabadidő állandóan gyötrő belső nyugtalanságot eredményezhet. Nem ritka a munkahelyi konfliktus, az állandó stressz, a barátok és a család elhanyagolásának érzése – az ilyen állandó érzelmi stresszre a szervezet nyugtalanság és szorongás érzésével, de akár olyan fizikai tünetekkel is reagálhat, mint az izomfeszültség, gyomorpanasz, vagy alvászavarok. Ezek olyan jelek, amelyeket mindenképpen komolyan kell venni.
Milyen is ez az állandósult nyugtalanság?
Többször élünk át életünk során olyan helyzeteket, amikor rendkívüli stressznek vagyunk kitéve. Akár magán-, akár szakmai életünknek lehetnek különösen megterhelő szakaszai, pl. betegségek, vizsgák vagy új kihívások, amelyek belső nyugtalanságot, félelmet és idegességet okozhatnak. A tünetek azonban általában elmúlnak, miután a stresszes időszak véget ér. Óvatosságra van azonban szükség, ha a szorongás, nyugtalanság ennél hosszabb ideig fennáll. Ilyenkor ugyanis már tartósan hiányoznak a szervezetből az egyébként nagyon szükséges pihenési fázisok, és alvászavarok, testi panaszok léphetnek fel.
Jó tudni!
A tartósan fennálló belső nyugtalanságtól szenvedők nehezen tudnak koncentrálni, nem tudnak szüneteket tartani és ellazulni. Ez számos egyéb panaszhoz vezethet, mint például:
- túlzott mozgékonyság
- csökkent koncentráció- és teljesítményképesség
- agresszivitás
- fokozott izzadás
- fizikai panaszok és szervi betegségek (gyomorpanaszok, gyomorégés, fej- és hátfájás, tachycardia, szédülés)
- ingerlékenység
- alvászavarok
- remegés
- bőrpír (például az arcon)
Hogyan keletkezik a belső nyugtalanság?
A félelemnek és a szorongásnak számos oka lehet. Bizonyos lelki és testi betegségek mellett vannak olyan külső kiváltó okok is, mint a stimulánsok, drogok és gyógyszerek, amelyek nyugtalanságot és idegességet okozhatnak.
A belső nyugtalanság pszichológiai okai
Az átmeneti jellegű nyugtalanság és szorongás a mindennapi élet stresszes helyzeteinek egyenes következménye. Ilyenek lehetnek például az egzisztenciális gondok, a közelgő vizsgák, az új kihívások, mint pl. a pályaváltás vagy költözés, vagy a szakmai élet konfliktusai. Egy ilyen stresszes helyzetben a belső nyugtalanságot az okostelefonok, és egyéb digitális eszközök általi folyamatos szenzoros túlterhelés még fel is erősítheti. A folyamatos elérhetőség érzése, valamint a közösségi médiában és a hírcsatornákon megjelenő üzenetek folyamatos áradata megakadályozza a test pihenését, rontja a koncentrációt, és könnyen ingerlékennyé tehet minket.
Ráadásul a belső nyugtalanság nemcsak átmeneti stresszhelyzetekben jelentkezhet, hanem különféle mentális betegségek tüneteként is. Ebbe beletartozik:
- Depresszió: A belső nyugtalanság depresszióra utalhat, ha egyéb tünetekkel is jár, mint például az energia- és örömhiány, valamint a motiváció és az érdeklődés elvesztése.
- Szorongásos zavarok/fóbiák: A szorongásos zavarok jellemzően pánikrohamokon, masszív félelmeken és fóbiákon keresztül fejeződnek ki (pl. pókoktól, tömegtől, szűk terektől). Ebben az összefüggésben belső nyugtalanság is előfordulhat.
Egyéb mentális betegségek a belső nyugtalanság kiváltójaként:
- skizofrénia
- ADHD
- bipoláris zavarok
A limbikus rendszer felelős az érzelmek feldolgozásáért az agyunkban. Az érzelmi kontroll a hírvivő anyagokon, az úgynevezett neurotranszmittereken keresztül történik. A legfontosabb neurotranszmitterek közé tartozik a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin. Általában ezek egyensúlyban vannak. Ha azonban ezeknek a hírvivő anyagoknak hiánya vagy feleslege van, az depressziót vagy szorongást okozhat. Bármennyire is különbözik a két klinikai kép, mindkettőben közös a tartós belső nyugtalanság. Az ebből eredő alvászavarok hozzájárulhatnak a további súlyosbodáshoz. A szorongásos zavarok vagy depresszió korai felismerése segíthet az érintetteknek visszanyerni érzelmi egyensúlyukat.
Hogyan kezelhető a szorongás?
Főleg átmeneti stresszhelyzetekben bizonyos "házi gyógymódokkal", relaxációs gyakorlatokkal ellensúlyozható a belső nyugtalanság. A nyugtalanság és szorongás ellen, valamint a test és a lélek ellazítására szolgáló egyszerű módok például:
- rendszeres testmozgás (például kerékpározás, túrázás, úszás vagy kocogás)
- relaxációs gyakorlatok (például meditáció, jóga vagy tai chi)
- meleg fürdők nyugtató gyógynövényekkel és esszenciákkal
- nyugtató teák (például gyógyteák valeriánával, levendulával, komlóval, citromfűvel vagy orbáncfűvel)
- rendszeres minőségi pihenőidő
Gyógynövények a belső zűrzavar ellen
Különféle gyógynövények léteznek, amelyek hatóanyagai nyugtató és szorongásoldó hatásúak, ezért a belső nyugtalanságot és szorongást ellensúlyozó készítmények tartalmazzák őket. Ilyenek például a macskagyökér, a komló, a citromfű, melyek nyugtató hatásukról ismertek.
A stressz és a belső nyugtalanság két legismertebb gyógynövénye a levendula és az orbáncfű. A levendula illóolajként is használható például fürdőtermékekben és illatos gyertyákban, vagy szárított formában teaként is fogyasztható. Mind a levendula, mind az orbáncfű gyógynövényként is kapható kapszulák, tabletták vagy cseppek formájában.
Az álombogyó fokozza a szervezet stresszel szembeni védekezőképességét, idegi feszültség esetén támogatja az optimális pihenést, az elalvást. A rózsagyökér jótékony hatású a stressz eredetű fáradtság és fejfájás, alvási nehézségek, étvágytalanság, csökkent munkabírás esetén. A ginzeng jótékony hatású fáradtság, stressz esetén, a rózsagyökérrel és álombogyóval együtt hozzájárul az optimális szellemi aktivitás fenntartásához. A kínai kúszómagnólia tonizáló hatású adaptogén gyógynövény. Hozzájárul a fizikai és mentális jóllét fenntartásához. Fokozhatja a szervezet stresszel szembeni alkalmazkodóképességét, a fizikai és mentális ellenállóképesség fenntartását.
